|
Balassi
Kard
Csapat
Alap
Visszhang
Fesztivál
Kapcsolat
|
Elhunyt a Balassi-kard kuratóriumi elnöke
Makovecz Imre 2007-ben átnyújtja a
Balassi-kardot Csokits Jánosnak
Kép: MTI – Honéczy Barnabás
A Makovecz Imre életében készült utolsó interjú:
http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/kultura/makovecz.html
Ég és Föld kapcsolatát építette
Neve után fölösleges volt odaírni, hogy építész. A
76. évében testben eltávozó, lélekben azonban velünk maradó Makovecz Imre
jól ismert intézménye volt és maradt a teljes Magyarföldnek, nemcsak
Kismartontól Istensegítsig, Zsolnától Újvidékig,
hanem Melbourne-től Helsinkiig, New Yorktól Buenos Airesig. Azaz mindenhol,
ahol magyarok élnek, számon tartották, számoltak vele szervezőként,
közéleti emberként, kultúrférfiúként. Épületei,
amelyek híressé tették, üzenetek is. Európaiságról, magyarságról, valódi
kereszténységről sejtetnek meg titkokat.
Templomok Pakstól Siófokon, Sepsiszentgyörgyön,
Százhalombattán át Csíkszeredáig, művelődési házak Jászkiséren
át Sárospatakig, továbbá színház Makón, Lendván,
versenyuszoda Egerben, auditórium a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen,
tornyok, hidak, iskolák szerte Európában. Híven és fájdalmasan jellemzi a
munkásságot, hogy a magyarok fővárosában, Budapesten – a Kecske utcai Makona székházon kívül – egyetlen jelentősebb épületet
tervezhetett eddig: a Szentkirályi utcában. Alighanem a nagyváros maradt
szegényebb így, a város vezetői állítottak ki önmagukról szellemi
szegénységi bizonyítványt a mester mellőzésével.
Budapesttel szemben Európa nagyra értékelte
Makovecz Imrét. Kiállításra hívták Helsinkibe, Oslóba, Trondheimbe,
Hamburgba, Berlinbe, Varsóba, Krakkóba, Prágába, Brünnbe,
Braunschweigbe, Milánóba, Triesztbe, Veronába,
Bolognába, Párizsba, Rouenbe, Rotterdamba,
Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Kassára, Pozsonyba, Dunaszerdahelyre,
Grácba, Bécsbe, Innsbruckba, Stockholmba,
Londonba...
A magyar
kultúra nagyszerűségét hirdette Európa e jeles pontjain.
A nemzeti művelődést
erősítette a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, építészkamarai
alelnökként, civil szervezetek tiszteletbeli vezetőjeként is. Többek közt a
magyar irodalom ügyét is szívén viselte, s a Balassi Bálint-emlékkard kuratóriumi elnökeként segítette elismeréshez
a hivatalosság által észre sem vett – vagy alig észrevett –, ám európai
formátumú magyar költőket.
Szavait még
hitelesebbé tették, hogy három gyermek édesapjaként, és csapatnyi kis unoka
nagyapjaként személyesen érzett felelősséget a magyar és az európai
jövendőért.
Makovecz
Imre a földkerekség egyik legrégibb művelődését, a magyart testesítette
meg, szlovén hangzású neve az egyik legelismertebb magyar védjegy.
A szerves építészet, amelynek világszerte ismert és
elismert művelőjeként alkotott, életbölcseletéből fakadt. A hely értékei
nőnek ki a földből, amikor – Erdélytől Bajorországig, Hannovertől Velencéig
– épít, a hely értékei kapnak fényt, amikor Budapesttől Csengerig,
Székelyudvarhelytől Pozsonyig – művelődést, civil
közéletet szervezett. A hely szelleme megtestesült, fölragyogott,
megfoghatóvá, érzékelhetővé vált, amikor sok titkot ismerő magyar mágusként
az Ég és a Föld kapcsolatát építette.
A kuratórium
tagjai
Members of
the judging panel / Membres du jury
/ Miembros del jurado
/ Os curadores / Zarząd
Fundacji/ I membri
della giuria / Дирекция
Фонда Балашши / Clenové kuratoria / Ödül jüri üyeleri
/ Die Mitglieder des Kuratoriums
Makovecz Imre elnök †
 Lőcsei Gabriella
 Molnár Pál
 Rubovszky
András
 Zelnik József
Valamint – mivel a kitüntetett poéta a kuratórium
tagja lesz – az eddig díjazott költők és műfordítók:
Ágh István, Ayan Dursun, Buda Ferenc,
Csokits János, Csoóri Sándor, Davaakhuu
Ganbold, Döbrentei
Kornél, Farkas Árpád, Ferenczes István, Gérecz Attila†, Guszev Jurij, Kiss Benedek, Lahdelma
Tuomo, Nagy Gáspár†, Nuzzo
Armando, Ridland John, Rodrigues Ernesto, Serfőző
Simon, Szymanowska Lucie,
Tari István, Tóth Bálint, Utassy
József, Vári Fábián László, Wass Albert†, Worowska Tereza
(A díjazott
költő a kuratórium tagja lesz)
Az emlékkard átadásán fölléptek
többek között
1997. Végh
Péter
1998. Raksányi
Gellért
1999. Sinkovits
Imre
2000. Sinkovits-Vitay
András
2001. Császár Angela,
Lantos Szabó István
2002. Schramek
Géza
2003. Kobzos Kiss Tamás, Kuncz László
2004. Dinnyés József
2005. A Misztrál együttes
2006. A pesti Balassi Gimnázium kórusa, karnagy: Bartal Lajos
2007. A Tabulatúra együttes, Lőte Attila
2008. Szarka Gyula (Ghymes), Csörsz Rumen István
2009. Az esztergomi Balassa Kórus, karnagy: Reményi Károly
2010. St.
Martin; a Hangraforgó együttes
2011. A Kaláka együttes. A
Fagyöngy együttes. Szent Felicián kórus
A kardot
átnyújtó egyházi személyek
Ladocsi Gáspár
katolikus tábori püspök
(Kép: Új Ember, 2002)
Szabó Géza
katolikus tábori püspök
(Kép: Gondola, 2006)
Lackner Pál evangélikus
tábori püspök
(Kép: Gondola, 2007)
Ternyák Csaba egri érsek
Kiss-Rigó László
megyés püspök
|
Balassi párbajairól
Gróf Balassa Bálint
(1626–1684) azt írta róla 1643-as önéletrajzi drámájában, hogy:
„Tizenegy bajt egy nap vítt erős fegyverben,
Annyiszor részesült az győzedelmekben,
És annyi kópia vitéz törésekben.”
A XVII. század végi, latin nyelvű
családi krónika egyik mondata szerint: „Valentinum,
insignem contra Turcas Athletam et frequentissimis et nonnumquam una eademque die secundario, tertiarioque iteratis duellis triumphantem.” Azaz [dicsérik]
Bálintot, a törökkel szemben jeles bajnokot és a gyakori, sőt némelykor
ugyanazon a napon másodszorra, és harmadszorra ismételt párbajban
győzedelmeskedőt.
* Varga Imre: A Balassákról,
Balassi Bálintról. = ItK, 1972, 362-365. A Varga által
ismertetett családtörténeti feljegyzések forrása talán Balassa
I. Pál (1644–1705) esztergomi vicarius mára elveszett
könyvecskéje lehetett. Balassa Pál: Genealogia familiae Balassianae stylo lapidary. Tyrnaviae,
1700. (RMK II. 2007.) –> F. K: Genealogia inclytae familiae Balassa de Gyarmat. Saec.
XVIII/2. Egykorú kézirat. 17
f. OSzK Fol. Lat. 208. – Genealogia inclytae familiae Balassa de Gyarmat. = Scripta
judiciaria ac historica. Saec. XI–XVIII.
ff. 86-94. OSzK: Quart.
Lat. 2427.
|
