Balassi

Kard


 
Csapat
 
Alap

Visszhang
 
Fesztivál
 
Kapcsolat

Buda Ferenc a Balassi-kard kuratóriumának új elnöke

Buda Ferenc Kossuth-díjas költőt megválasztották hétfőn a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard kuratóriuma új elnökének.

Kép: kiskunsag.hu

A testület első elnöke, Makovecz Imre építész tavaly szeptemberben elhunyt, helyére kellett új vezetőt választani - indokolta a szavazást az MTI-nek Molnár Pál, a kuratórium titkára.
A kuratóriumnak a magyar irodalmárok mellett tíz külföldi műfordító is tagja, így az új elnökre ők is szavazhattak. Ezt elektronikus levélben tették meg, és Mongóliától az Egyesült Államokig egyetértés alakult ki az elnök személyét illetően.
Ennek alapján Budapesten elnöknek választották Buda Ferenc Kossuth-díjas és Balassi emlékkard-díjas költőt. Bálint napján, február 14-én tizenhatodik alkalommal nyújtják át a Balassi-emlékkardot egy magyar költőnek, tizenegyedik alkalommal egy külföldi műfordítónak, s ekkor a magyar költőről a laudációt a testület új elnöke, Buda Ferenc mondja - tette hozzá Molnár Pál.

MTI. 2012. január 24.

 

Elhunyt a Balassi-kard kuratóriumi elnöke

Makovecz Imre 2007-ben átnyújtja a Balassi-kardot Csokits Jánosnak

Kép: MTI – Honéczy Barnabás

 

A Makovecz Imre életében készült utolsó interjú:

 

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/kultura/makovecz.html

 

Ég és Föld kapcsolatát építette

Neve után fölösleges volt odaírni, hogy építész. A 76. évében testben eltávozó, lélekben azonban velünk maradó Makovecz Imre jól ismert intézménye volt és maradt a teljes Magyarföldnek, nemcsak Kismartontól Istensegítsig, Zsolnától Újvidékig, hanem Melbourne-től Helsinkiig, New Yorktól Buenos Airesig. Azaz mindenhol, ahol magyarok élnek, számon tartották, számoltak vele szervezőként, közéleti emberként, kultúrférfiúként. Épületei, amelyek híressé tették, üzenetek is. Európaiságról, magyarságról, valódi kereszténységről sejtetnek meg titkokat. 

Templomok Pakstól Siófokon, Sepsiszentgyörgyön, Százhalombattán át Csíkszeredáig, művelődési házak Jászkiséren át Sárospatakig, továbbá színház Makón, Lendván, versenyuszoda Egerben, auditórium a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, tornyok, hidak, iskolák szerte Európában. Híven és fájdalmasan jellemzi a munkásságot, hogy a magyarok fővárosában, Budapesten – a Kecske utcai Makona székházon kívül – egyetlen jelentősebb épületet tervezhetett eddig: a Szentkirályi utcában. Alighanem a nagyváros maradt szegényebb így, a város vezetői állítottak ki önmagukról szellemi szegénységi bizonyítványt a mester mellőzésével.

Budapesttel szemben Európa nagyra értékelte Makovecz Imrét. Kiállításra hívták Helsinkibe, Oslóba, Trondheimbe, Hamburgba, Berlinbe, Varsóba, Krakkóba, Prágába, Brünnbe, Braunschweigbe, Milánóba, Triesztbe, Veronába, Bolognába, Párizsba, Rouenbe, Rotterdamba, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Kassára, Pozsonyba, Dunaszerdahelyre, Grácba, Bécsbe, Innsbruckba, Stockholmba, Londonba...

A magyar kultúra nagyszerűségét hirdette Európa e jeles pontjain.

A nemzeti művelődést erősítette a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, építészkamarai alelnökként, civil szervezetek tiszteletbeli vezetőjeként is. Többek közt a magyar irodalom ügyét is szívén viselte, s a Balassi Bálint-emlékkard kuratóriumi elnökeként segítette elismeréshez a hivatalosság által észre sem vett – vagy alig észrevett –, ám európai formátumú magyar költőket.

Szavait még hitelesebbé tették, hogy három gyermek édesapjaként, és csapatnyi kis unoka nagyapjaként személyesen érzett felelősséget a magyar és az európai jövendőért.

Makovecz Imre a földkerekség egyik legrégibb művelődését, a magyart testesítette meg, szlovén hangzású neve az egyik legelismertebb magyar védjegy. 

A szerves építészet, amelynek világszerte ismert és elismert művelőjeként alkotott, életbölcseletéből fakadt. A hely értékei nőnek ki a földből, amikor – Erdélytől Bajorországig, Hannovertől Velencéig – épít, a hely értékei kapnak fényt, amikor Budapesttől Csengerig, Székelyudvarhelytől Pozsonyig – művelődést, civil közéletet szervezett. A hely szelleme megtestesült, fölragyogott, megfoghatóvá, érzékelhetővé vált, amikor sok titkot ismerő magyar mágusként az Ég és a Föld kapcsolatát építette.

Molnár Pál

A kuratórium tagjai

Members of the judging panel / Membres du jury / Miembros del jurado / Os curadores / Zarząd Fundacji/  I membri della giuria / Дирекция Фонда Балашши / Clenové kuratoria / Ödül jüri üyeleri / Die Mitglieder des Kuratoriums

 

 Buda Ferenc elnök (Kép: debrecen.hu)

  Makovecz Imre†

  Lőcsei Gabriella 

  Molnár Pál , a díj alapítója

  Rubovszky András

  Zelnik József

Valamint – mivel a kitüntetett poéta a kuratórium tagja lesz – az eddig díjazott költők és műfordítók:

Ágh István, Ayan Dursun, Buda Ferenc, Csokits János, Csoóri Sándor, Davaakhuu Ganbold, Döbrentei Kornél, Farkas Árpád, Ferenczes István, Gérecz Attila†, Guszev Jurij, Kiss Benedek, Lahdelma Tuomo, Nagy Gáspár†, Nuzzo Armando, Ridland John, Rodrigues Ernesto, Serfőző Simon, Szymanowska Lucie, Tari István, Tóth Bálint, Utassy József, Vári Fábián László, Wass Albert†, Worowska Tereza

(A díjazott költő a kuratórium tagja lesz)

Az emlékkard átadásán fölléptek többek között

1997. Végh Péter

1998. Raksányi Gellért

1999. Sinkovits Imre

2000. Sinkovits-Vitay András

2001. Császár Angela, Lantos Szabó István

2002. Schramek Géza

2003. Kobzos Kiss Tamás, Kuncz László

2004. Dinnyés József

2005. A Misztrál együttes

2006. A pesti Balassi Gimnázium kórusa, karnagy: Bartal Lajos

2007. A Tabulatúra együttes, Lőte Attila

2008. Szarka Gyula (Ghymes), Csörsz Rumen István

2009. Az esztergomi Balassa Kórus, karnagy: Reményi Károly

2010. St. Martin; a Hangraforgó együttes

2011. A Kaláka együttes. A Fagyöngy együttes. Szent Felicián kórus

A kardot átnyújtó egyházi személyek

Ladocsi Gáspár katolikus tábori püspök

                                              (Kép: Új Ember, 2002)

Szabó Géza katolikus tábori püspök

                                          (Kép: Gondola, 2006)

Lackner Pál evangélikus tábori püspök

                                                 (Kép: Gondola, 2007)



Ternyák Csaba egri érsek

Kiss-Rigó László megyés püspök

Balassi párbajairól

Gróf Balassa Bálint (1626–1684) azt írta róla 1643-as önéletrajzi drámájában, hogy:

 

„Tizenegy bajt egy nap vítt erős fegyverben,

Annyiszor részesült az győzedelmekben,

És annyi kópia vitéz törésekben.”

 

 A XVII. század végi, latin nyelvű családi krónika egyik mondata szerint: „Valentinum, insignem contra Turcas Athletam et frequentissimis et nonnumquam una eademque die secundario, tertiarioque iteratis duellis triumphantem.” Azaz [dicsérik] Bálintot, a törökkel szemben jeles bajnokot és a gyakori, sőt némelykor ugyanazon a napon másodszorra, és harmadszorra ismételt párbajban győzedelmeskedőt.

 

* Varga Imre: A Balassákról, Balassi Bálintról. = ItK, 1972, 362-365. A Varga által ismertetett családtörténeti feljegyzések forrása talán Balassa I. Pál (1644–1705) esztergomi vicarius mára elveszett könyvecskéje lehetett. Balassa Pál: Genealogia familiae Balassianae stylo lapidary. Tyrnaviae, 1700. (RMK II. 2007.) –> F. K: Genealogia inclytae familiae Balassa de Gyarmat. Saec. XVIII/2. Egykorú kézirat. 17 f. OSzK Fol. Lat. 208. – Genealogia inclytae familiae Balassa de Gyarmat. = Scripta judiciaria ac historica. Saec. XI–XVIII. ff. 86-94. OSzK: Quart. Lat. 2427.


BALASSI BÁLINT-EMLÉKKARD ® ●  MOLNÁR PÁL