Balassi

Kard
 
Csapat
 
Alap

Visszhang
 
Fesztivál
 
Kapcsolat

 

 

 

 

 

Díjazottak

Past recipients / Anciens lauréats /Anteriores ganadores/ Poetas premiados / Nagrodzeni / Лауреаты Европейской награды Сабля Балашши / I premiati. / Nositelé ceny/ Prisvinderne / Daha önce ödül alanlar / Die Preisgekrönten

 

1997. Tóth Bálint 

 

1998. Döbrentei Kornél  

 

               

Wass Albert  

   ugyanekkor életműdíjként megkapta

 

1999. Nagy Gáspár 

   

Ekkor Sinkovits Imre szavalta Balassi és a díjazott költő verseit az átadási ünnepségen

 

2000. Buda Ferenc  

 

 

és posztumusz Gérecz Attila

 

 

2001. Utassy József 

 

 

2002. Farkas Árpád  

 

 

és Balassi-fordításaiért 

Ernesto Rodrigues      

     

 

2003. Kiss Benedek

   

 

 és Balassi-fordításaiért Tereza Worowska  

       

 

 Vári Fábián László   

 

 

és Balassi-fordításaiért Armando Nuzzo  

   

 

2005. Ferenczes István 

 

 

 és Balassi-fordításaiért Tuomo Lahdelma  

  

 

2006. Csoóri Sándor

 

 Betegsége okán fia vette át:

 

 és Balassi-fordításaiért Lucie Szymanowska 

  

2007. Csokits János

 

 

és Balassi-fordításaiért Dursun Ayan 

 

  

2008.  Serfőző Simon

  

 és Balassi-fordításaiért Jurij Guszev 

        

 

2009. Tari István          

 

 

és Balassi-fordításaiért Davaakhuu Ganbold 

    

 

2010. Ágh István          

és Balassi-fordításaiért    John Ridland 

Nevében átvette Czipott Péter 

 

Balassi-kontinens: a karddal kitüntetettek hazája





Viharos élet

„1554: Lett Balassa Bálint, 20 octobris 9 órakor, délelőtt, szombat napon Zólyomba” – jegyezte föl Balassa András nagybátya a családi iratokban akkor. A zólyomi vár – ahol Balassi édesapja, Gyarmati Balassi János főkapitány volt – ma egy szomszédos államhoz tartozik, mindamellett Zólyomba útlevél nélkül utazhatnak el azok, akik a várban elhelyezett, Kő Pál – 2007 óta M. S. mester-díjas – szobrászművész alkotta Balassi-emléktáblát megkoszorúzni óhajták.

Októberi dátum fűződik a Balassinál csak három évvel fiatalabb – Kolozsváron született – Bocskai István emlékéhez is. Nagyváradon a költő 1593 októberében járt, hogy meglátogassa Bocskai Istvánt, a vár főkapitányát.

De hogyan jön Bocskai Balassihoz már a születés tárgyalásakor? A választ az édesanyák neve sejteti. Balassi esetében ez: Lekcsei Sulyok Anna. Bocskaiéban pedig: Lekcsei Sulyok Krisztina.

Igen, unokatestvérek voltak.

Bálintot egy évig a kiváló Bornemisza Péter oktatgatta, majd 1565-től évekig Nürnbergbe került, ahol középszintű tanulmányokat folytatott. Bálint fiú fordította németből, „szerelmes szüléinek háborúságokban való vigasztalására”, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, egy lutheránus prédikátor könyvét, amelyet 1572-ben, Krakkóban kinyomtattak – tudni meg az egyik életrajzból.

Följegyzett teljesítmény: az alig 18 éves Bálint pazar juhásztáncával feltűnést kelt Habsburg Rudolf pozsonyi koronázásán.

1575 nyarán a törökök elfoglalják a Balassiak Nógrád vármegyében fekvő várait, Kékkőt és Divényt, és az ifjú Bálint Erdélybe sodródik.

Báthory fejedelem 1576 tavaszán, lengyel királlyá való koronázása előtt a fiatal vitézt Gyulafehérvárról magával viszi Krakkóba.

Visszatérve hazájába: Liptóújvár kínálkozik otthonnak számára. Ekkoriban még jó barátságban van a születését följegyző unokabátyával, Balassa Andrással. Később azonban már pörlekednek a véglesi juss és a liptóújvári birtok öröklése miatt.

Az 1570-es végén összehozza a sors Losonczy Annával, akivel gyermekkorukban már megismerkedtek. A szépasszony ekkor Ungnád Kristóf egri várkapitány felesége. A poéta egri parancsnoknak ajánlkozik; és ötven lovas kapitányaként 1579 nyarától 1582 őszéig vezeti csapatát. Hatvanban 1580 áprilisában hajt végre sikeres rajtaütést, zsákmányt szerezve a szandzsákságban.

1584 karácsonyán, Sárospatakon, feleségül veszi a megözvegyült Ruszkai Dobó Kristinát, s rövid ideig elfoglalja az ottani Vöröstornyot is; nagy skandalumot okozva... 1585 őszén megszületik fia, János.

1586-ban Nagyszombatban, feleségével együtt áttér protestánsról a katolikus hitre. A házasságot később érvénytelennek nyilvánítják.

Egy ideig az Egerhez közeli Szarvaskő várában katonáskodik.

Balassi 1587-88 fordulóján barátjánál, Kapy Sándornál bujkált, félvén az Országgyűlés őt elmarasztaló végzésétől. Szerencséjére ez elmaradt.

Majd az özveggyé vált Losonczy Annát ostromolja. Kikristályosítja a Balassi-strófát.

Érsekújváron újra katonáskodik 50 lovas parancsnokaként. Ám rövid idő után távoznia kellett a frissen nősült várkapitány féltékenysége miatt.

Ekkoriban írja legismertebb versét, a Végek dicséretét. Itt ismerkedik a török költészettel is, és írja bejtjeit.

1589-ben Lengyelországba megy. Krakkó és Dębnó az állomás, a lengyelek törökök elleni hadjáratban akar részt venni. A lengyel király azonban békét köt a szultánnal.

A költő 1591 elején a poroszországi Braunsbergben bukkan fel, s akkor volt a Balti-tenger nagy morotvája mellett. Az „Óh, nagy kerek kék ég…” kezdetű vers nyitó strófája ér véget a tengeri szörnyeket is említő szavakkal: „Csudákat nevelő, gályákat viselő nagy tenger morotvája.” A morotva a tengerből dűnékkel, vagy egy folyó által épített turzás miatt leszakadt öböl, vagy zárt lagúna. Ilyen morotva van Észak Lengyelországban is, amely a Visztula torkolatától keletre, az egykori Königsbergig terjed. A Tisza leszakadt holtágait is morotvának nevezik.

A Balti-tenger pedig nem Óceán. Amikor Balassi az Óceánum tengert említette, akkor már valahol az Atlanti-óceán partján járt. Talán egy compostellai zarándoklatot tett a jezsuiták tanácsára.

Ekkoriban merül el az újlatin költészetben, s tanulmányozza többek között a francia Théodore de Bèze és a skót George Buchanan műveit.

1591-ben jön haza, Magyarországra, és idegtépő perekben merül el. 1593 őszén a régi, felvidéki családi várak visszafoglalásában vitézkedik.

1594. május 19-én Esztergom ostromában megsebesül, és fertőzés miatt 30-án meghal.