Balassi Kard Csapat Alap Visszhang Fesztivál Kapcsolat

Díjazottak Past recipients / Anciens lauréats /Anteriores ganadores/ Poetas premiados / Nagrodzeni / Лауреаты Европейской награды Сабля Балашши / I premiati. / Nositelé ceny/ Prisvinderne / Daha önce ödül alanlar / Die Preisgekrönten 1997. Tóth Bálint  1998. Döbrentei Kornél   Wass Albert   ugyanekkor életműdíjként megkapta 1999. Nagy Gáspár  Ekkor Sinkovits Imre szavalta Balassi és a díjazott költő verseit az átadási ünnepségen 2000. Buda Ferenc és posztumusz Gérecz Attila 2001. Utassy József  2002. Farkas Árpád és Balassi-fordításaiért  Ernesto Rodrigues 2003. Kiss Benedek  és Balassi-fordításaiért Tereza Worowska Vári Fábián László  és Balassi-fordításaiért Armando Nuzzo 2005. Ferenczes István és Balassi-fordításaiért Tuomo Lahdelma   2006. Csoóri Sándor Betegsége okán fia vette át: és Balassi-fordításaiért Lucie Szymanowska 2007. Csokits János és Balassi-fordításaiért Dursun Ayan 2008. Serfőző Simon és Balassi-fordításaiért Jurij Guszev 2009. Tari István           és Balassi-fordításaiért Davaakhuu Ganbold  2010. Ágh István   és Balassi-fordításaiért John Ridland Nevében átvette Czipott Péter  Balassi-kontinens: a karddal kitüntetettek hazája

Viharos élet „1554: Lett Balassa Bálint, 20 octobris 9 órakor, délelőtt, szombat napon Zólyomba” – jegyezte föl Balassa András nagybátya a családi iratokban akkor. A zólyomi vár – ahol Balassi édesapja, Gyarmati Balassi János főkapitány volt – ma egy szomszédos államhoz tartozik, mindamellett Zólyomba útlevél nélkül utazhatnak el azok, akik a várban elhelyezett, Kő Pál – 2007 óta M. S. mester-díjas – szobrászművész alkotta Balassi-emléktáblát megkoszorúzni óhajták. Októberi dátum fűződik a Balassinál csak három évvel fiatalabb – Kolozsváron született – Bocskai István emlékéhez is. Nagyváradon a költő 1593 októberében járt, hogy meglátogassa Bocskai Istvánt, a vár főkapitányát. De hogyan jön Bocskai Balassihoz már a születés tárgyalásakor? A választ az édesanyák neve sejteti. Balassi esetében ez: Lekcsei Sulyok Anna. Bocskaiéban pedig: Lekcsei Sulyok Krisztina. Igen, unokatestvérek voltak. Bálintot egy évig a kiváló Bornemisza Péter oktatgatta, majd 1565-től évekig Nürnbergbe került, ahol középszintű tanulmányokat folytatott. Bálint fiú fordította németből, „szerelmes szüléinek háborúságokban való vigasztalására”, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, egy lutheránus prédikátor könyvét, amelyet 1572-ben, Krakkóban kinyomtattak – tudni meg az egyik életrajzból. Följegyzett teljesítmény: az alig 18 éves Bálint pazar juhásztáncával feltűnést kelt Habsburg Rudolf pozsonyi koronázásán. 1575 nyarán a törökök elfoglalják a Balassiak Nógrád vármegyében fekvő várait, Kékkőt és Divényt, és az ifjú Bálint Erdélybe sodródik. Báthory fejedelem 1576 tavaszán, lengyel királlyá való koronázása előtt a fiatal vitézt Gyulafehérvárról magával viszi Krakkóba. Visszatérve hazájába: Liptóújvár kínálkozik otthonnak számára. Ekkoriban még jó barátságban van a születését följegyző unokabátyával, Balassa Andrással. Később azonban már pörlekednek a véglesi juss és a liptóújvári birtok öröklése miatt. Az 1570-es végén összehozza a sors Losonczy Annával, akivel gyermekkorukban már megismerkedtek. A szépasszony ekkor Ungnád Kristóf egri várkapitány felesége. A poéta egri parancsnoknak ajánlkozik; és ötven lovas kapitányaként 1579 nyarától 1582 őszéig vezeti csapatát. Hatvanban 1580 áprilisában hajt végre sikeres rajtaütést, zsákmányt szerezve a szandzsákságban. 1584 karácsonyán, Sárospatakon, feleségül veszi a megözvegyült Ruszkai Dobó Kristinát, s rövid ideig elfoglalja az ottani Vöröstornyot is; nagy skandalumot okozva... 1585 őszén megszületik fia, János. 1586-ban Nagyszombatban, feleségével együtt áttér protestánsról a katolikus hitre. A házasságot később érvénytelennek nyilvánítják. Egy ideig az Egerhez közeli Szarvaskő várában katonáskodik. Balassi 1587-88 fordulóján barátjánál, Kapy Sándornál bujkált, félvén az Országgyűlés őt elmarasztaló végzésétől. Szerencséjére ez elmaradt. Majd az özveggyé vált Losonczy Annát ostromolja. Kikristályosítja a Balassi-strófát. Érsekújváron újra katonáskodik 50 lovas parancsnokaként. Ám rövid idő után távoznia kellett a frissen nősült várkapitány féltékenysége miatt. Ekkoriban írja legismertebb versét, a Végek dicséretét. Itt ismerkedik a török költészettel is, és írja bejtjeit. 1589-ben Lengyelországba megy. Krakkó és Dębnó az állomás, a lengyelek törökök elleni hadjáratban akar részt venni. A lengyel király azonban békét köt a szultánnal. A költő 1591 elején a poroszországi Braunsbergben bukkan fel, s akkor volt a Balti-tenger nagy morotvája mellett. Az „Óh, nagy kerek kék ég…” kezdetű vers nyitó strófája ér véget a tengeri szörnyeket is említő szavakkal: „Csudákat nevelő, gályákat viselő nagy tenger morotvája.” A morotva a tengerből dűnékkel, vagy egy folyó által épített turzás miatt leszakadt öböl, vagy zárt lagúna. Ilyen morotva van Észak Lengyelországban is, amely a Visztula torkolatától keletre, az egykori Königsbergig terjed. A Tisza leszakadt holtágait is morotvának nevezik. A Balti-tenger pedig nem Óceán. Amikor Balassi az Óceánum tengert említette, akkor már valahol az Atlanti-óceán partján járt. Talán egy compostellai zarándoklatot tett a jezsuiták tanácsára. Ekkoriban merül el az újlatin költészetben, s tanulmányozza többek között a francia Théodore de Bèze és a skót George Buchanan műveit. 1591-ben jön haza, Magyarországra, és idegtépő perekben merül el. 1593 őszén a régi, felvidéki családi várak visszafoglalásában vitézkedik. 1594. május 19-én Esztergom ostromában megsebesül, és fertőzés miatt 30-án meghal.