Balassi

Kard
 
Csapat
 
Alap

Visszhang
 
Fesztivál
 
Kapcsolat

 

 

 

 

Elhunyt Utassy József Balassi-kardos költő

 

Elhunyt Utassy József; a költőt 69 éves korában, 2010. augusztus 27.-én reggel Zalaegerszegen, kórházban érte a halál - tájékoztatta Péntek Imre, a Pannon Tükör című kulturális folyóirat főszerkesztője az MTI-t.

 

 

 

 

 

(MTI) - A költőt a Magyar Írószövetség és a Pannon Írók Társasága saját halottjának tekinti.
    

1941. március 23-án született Ózdon, 1969-ben egyike volt a Kilencek nevű költőcsoport alapítóinak. Betegsége 1974 óta akadályozta a munkában, ennek ellenére megkerülhetetlen lírai életművet hozott létre. 2005-től élt a Zala megyei Rédicsen, ahol súlyos betegségéből felépülve még öt éven át alkotott. Ebben az időszakban két önálló kötete jelent meg, Farkasordító és Ezüst rablánc címmel, utóbbi az idei ünnepi könyvhétre.
    

Munkásságáért 1978-ban József Attila-díjjal, 1989-ben és 1996-ban Déry Tibor-jutalommal, 2001-ben Balassi-emlékkarddal és babérkoszorúval, 2008-ban Kossuth-díjjal, tavaly pedig Bethlen Gábor-díjjal ismerték el, utóbbit a Kilencek költői csoport tagjaként. 2001-ben az Év könyve díjat vehette át, 2002-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
    

Kossuth-díját a magyar költészet nyelvi és formai megújításában elért eredményeiért és műveiért vehette át. Akkor az MTI-nek elmondta: költészete lényegének a pontosságot tartja.
    

"A lényeg, hogy lássam, halljam, érezzem, mind az öt érzékszervemmel tapasztaljam és meggyönyörítsem a világot - ezt kell nekem a betűkből megcsinálnom" - fogalmazta meg 2008-ban ars poeticáját a költő.
    

Főbb művei: Tüzem, lobogóm! (1969), Csillagok árvája (1977), Mézgarázdák (1980), Pokolból jövet (1981), Áve, Éva! (1981), Júdás idő (1984), Ragadozó Föld (1987), Irdatlan ég alatt (1988), Hungária Kávéház? Kávéház Hungária! (1988), Hóemberség (1989), Keserves (1991), Rezeda-álom (1991), Hol ifjúságom tűnt el (1992), Fény a bilincsen (1994), Szamárcsillag (1994), Kálvária-ének (1995), Földi szivárvány (1996), Havak hatalma (1996), Szép napkeltő holnap (1999), Hóvirágbűvölő (2000), Isten faggatása (2000), Furcsa világ (társszerző, 2000), Tüzek tüze (2001), Válogatott versek (2006), Farkasordító (2006), Ezüst rablánc (2010).

 

A Balassi Bálint-emlékkard kuratóriuma

két versével idézi föl a vitézi költő alakját:

 

Ad notam: Balassi Bálint

 

Csillagok, virágok,

kikeleti lányok,

áprilisi fényes szél,

hogy tündököl minden,

suhog, csattog ingem,

Isten, engem éltessél,

éltess nyolcvan évig,

hadd legyek vitéz itt:

a szellemi végeknél!

 

Zúg Március

Én szemfedőlapod lerántom:
kelj föl és járj, Petőfi Sándor!

Zúg Március, záporos fény ver,
suhog a zászlós tűz a vérben.

Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
úgy kelj föl, mint forradalmad!

Szedd össze csontjaid, barátom:
lopnak a bőség kosarából,

a jognak asztalánál lopnak,
népek nevében! S te halott vagy?!

Holnap a szellem napvilágát
roppantják ránk a hétszer gyávák.

Talpra, Petőfi! Sírodat rázom:
szólj még egyszer a szabadságról!

 

 

 

 

 

Balassi Los Angelesben
Kardátadás az angyalok városában

 

Ismét magyar szótól volt hangos 2010. május 27-én a Los Angeles-i főkonzul Bel Air Crest-i rezidenciájának klubháza.  Bokor Balázs főkonzul által adott két koktél során csendültek fel a poharak John Ridland amerikai műfordító, a Balassi Bálint-emlékkard idei díjazottja és a jelenleg alakuló Kaliforniai Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara tiszteletére.

 

 

Bokor Balázs főkonzul, Borbély Melinda magyartanár, John Ridland Balassi-kardos műfordító, Finta Ilona Wanda előadóművész, és Czipott Péter Balassi-érmes irodalmár Balassa szablyájával

 

Amint arról már a magyar sajtó korábban részletesen beszámolt, az idén John Ridland amerikai költő-műfordító kapta a Balassi Bálint-emlékkardot.  Az elismerést a díjazottnak Bokor Balázs, Los Angeles-i főkonzul adta át.  Az 1997 óta adományozott rangos irodalmi díjat minden évben egy magyar és egy külföldi – idegen anyanyelvű – költő veheti át.  John Ridland, a Santa Barbara-i Kalifornia Egyetem angol nyelvi tanszékének professzor emeritusa nem tudott Budapestre utazni, így az elismerést nevében akkor képviselőként Czipott Péter vette át, aki a Balassi-versek angol nyersfordítását elkészítette Ridland számára.  John Ridland ültette át angol nyelvre Petőfi Sándor János vitézét, Balassi több versét, jelenleg egy Márai fordításon dolgozik.  John Ridland angol nyelven írt verseiből magyar nyelven „Ballada Brahms névjegyére” jelent meg válogatás.

 

Bokor Balázs köszöntőjében hangsúlyozta, hogy John Ridland komoly érdemeket szerzett a magyar irodalom remekműveinek nemzetközi megismertetésében.  A professzor teljesítménye azért is egyedülálló, mert egyaránt képes különböző magyar költőket és írókat angol nyelven megszólaltatni, legyen szó a reneszánsz kor Balassijáról vagy éppen a XX. század Márai Sándorjáról.  Magyarország joggal lehet büszke kulturális értékeire, amelyeket ha más nemzetekkel megoszt, csak még jobban gazdagodik.  E kincsek kiosztásában John Ridland vitézen kivette részét, méltó tehát, hogy a Balassi Kuratórium odaítélt, végvári szablya díszítse.

 

A szablyát bonyhádi Fazekas József kardkovács, a díszokleveleket pedig Vincze László szentendrei nyomdász készíti.  2002 óta a világhírű Herendi Porcelán Manufaktúra egy, erre a célra készített Balassi-szoborral is megajándékozza a költőket. (A magyar főkonzulátus sajtóközleménye.)

 

A Kamara honlapja: http://haccca.org/



Ágh István az idei Balassi-kardos –  A Hírtv beszámolója

Végvári költők ünnepe

 

                                                                                                                                             Csontos Jolán felvétele

Az európai irodalmi díj ünnepén Ágh Istvánt és John Ridlandet tüntették

ki, a kaliforniai költőt magyar segítője, Czipott Péter irodalmár képviselte 

 

 

Kardszentelő mise Esztergomban

 

Nemes középkori európai hagyományt elevenítettek föl a Bálint nap előestéjén az esztergomi ferences templomban: a kardszentelést. Kiss-Rigó László püspök a Balassi-misén megszentelte a Balassi-kardokat.

 

Az idei Balassi-misén a Misztrál együttes mellett az esztergomi Balassa Kórus adta a zenei hátteret. Az istentiszteletet Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyés püspök celebrálta.

 

Hazánkban harmadszor rendeztek Balassi-misét a Bálint nap előestéjén. A reneszánsz költő emlékét elevenen tartó mozgalom jelesei közül négy értelmiségit tüntettek ki Balassi-emlékéremmel a mise keretében. Balassa Sándor zeneszerző, aki tavaly kórusművet alkotott a Balassi Bálint-emlékkard átadási ünnepségére, Reményi Károly, az esztergomi Balassa Kórus karnagya, Czipott Péter, amerikai – Kaliforniában született – irodalmár, Balassi-fordítások társszerzője, és Serdiám Miklós György író, könyvkiadó vehette át a Rieger Tibor M. S. mester-díjas szobrász alkotta bronzmedált.

 

A Balassi-mise zenei hátterét részben a Misztrál együttes nyújtotta: a zenekar Balassi istenes verseiből adott elő a Mezőn széllel járók című korábbi nagylemezük alapján. A verséneklő együttes mellett az esztergomi Balassa Kórus mutatott be Monteverdi-műveket. Mint emlékezetes, Claudio Monteverdi 1595-ben – egy évvel Balassi halála után – jelen volt Esztergom ostrománál, és a vár felmentése után előadást tartott.

 

A misén kardszentelés történik: Kiss-Rigó László – a tavaly indított hagyomány alapján – megszentelte azt a két Balassi-kardot, amelyet egy nappal később, Bálint napján Budán egy magyar és – az idén – egy amerikai költő átvehetett.

 

 

Vitézi gyermekrajzok

 

Gondolatébresztő gyermekalkotások születtek a Balassi a lovasok kapitánya című rajzpályázat eredményeképp. A 2008-as kiírásra annak címe Balassi, a természet szerelmese volt – beküldött 39 kép után 2009-ben 8 gyermekrajz érkezett.  Ezek közül – a kiírásnak megfelelően – 5 munka kerül legalább egy évig az irodalmi díj honlapjára.

 

A munkákért elismerés illeti a diákokat

és köszönet tanáraikat!

 

 

Órján Dóri 11 éves budapesti diák alkotása,

tanára: Együdné Szegedi Andrea

 

 

Harsányi Pál 11 éves berettyóújfalusi diák festménye,

tanára Marczinné B. Anna

„Útban Hatvan felé”

 

 



Iliszi Csenge 10 éves berettyóújfalusi diák festménye,

Tanára: Marczinné B.Anna

„Erdély földjén a lóvásárban”

 

 

 

 

Bálint Eleonóra 8 éves kaposvári diák műve,

tanára Baló Katalin

 

 

                           Pál Mária Antónia, 12 éves újfehértói diák rajza

 

 

 

 

 

 

 

Zenei különlegesség a Balassi-kard átadásán

Budán, 2009. február 14-én, Bálint napján

 

 

 

A legendás Gellértben tizenharmadik alkalommal adták át a Balassi Bálint-emlékkardot Bálint napján.  Magyar költőként a délvidéki Tari István, műfordítóként a mongol Davaakhuu Ganbold vehette át az európai irodalmi díjat. A ceremónia egy különleges zenei ősbemutatónak is alkalma volt.

 

Bence Lajos szlovéniai – alsólendvai – poéta mondott laudációt az óbecsei Tari Istvánról. Tari példát mutatott a kortársaknak a szülőföldhöz való hűségben - hangsúlyozta.

 


”Jó érzés elismerést kapni azoktól, akiknek költészetét magam is nagyra becsülöm" - fogalmazott Tari István a kard átvételekor.

A mongol Davaakhhu Ganbold teljesítményéről Buda Ferenc Balassi Bálint-emlékkardos, Kossuth-díjas költő mondott értékelést. Fölmutatta a díjátadásra megjelent Válogatott művek a magyar irodalomból című kétnyelvű fordításkötetet.

 

 

Omboosuren Erdenechimeg mongol nagykövet


Ganbold válaszát azzal zárta: „Nem hagyom abba”, azaz a magyar irodalom fordításán tovább dolgozik.


A díjat, egy XVI. századi végvári szablya másolatát Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyés püspök adta át.


Kiss-Rigó-László és Molnár Pál


Az ünnepségen a közönség meghallgathatta Balassa Sándor zeneszerző két új Balassi-kórusművének ősbemutatóját az esztergomi Balassa Kórus közreműködésével.

A Balassi Bálint-emlékkarddal a magyar líra európai szellemiségű kiemelkedő alakjait, és a magyar irodalmat - benne Balassi költészetét - fordító külföldi költőket jutalmazzák.

 

 

Kardtársak: Tari István és Davaakhuu Ganbold


Az első alkalommal 1997-ben átadott díj kuratóriumának elnöke Makovecz Imre, a kuratórium alapító tagjai közé tartozik Lőcsei Gabriella, Molnár Pál, Rubovszky András, Zelnik József. A testület minden évben kiegészül az új díjazottakkal. A Balassi-emlékkarddal kitüntetettek között van az idén 80. éves Tóth Bálint, valamint Nagy Gáspár, Buda Ferenc, Utassy József, Farkas Árpád, Ferenczes István, továbbá Balassi-fordításaiért a portugál Ernesto Rodrigues, az olasz Armando Nuzzo és a török Dursun Ayan.

 

 

 

Kardszentelés a Balassi-misén

 

Káprázatos zenei élményt nyújtott a Misztrál együttes a Bálint nap előestéjén az idei Balassi-misén a rákosszentmihályi Szent Mihály templomban. A zsúfolásig megtöltött padsorok előtt Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyés püspök celebrálta az istentiszteletet.

 

 

Az ősi kardszentelés hagyományát elevenítették föl az idei Balassi-misén a XVI. kerületi plébániatemplomban pénteken este. A szertartáson Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyés püspök megáldotta azt a két kardot, amelyet egy nappal később mint európai irodalmi díjat adnak át egy magyar költőnek és egy mongol műfordítónak. A Balassi Bálint-emlékkardok kovácsa is jelen volt az istentiszteleten, sőt Fazekas József Balassi-emlékérmet is kapott, rajta kívül hárman vették át a Reneszánsz Emléktestület kitüntetését – Rieger Tibor M. S. mester-díjas szobrász bronz kisplasztikáját – az ünnepi alkalommal: Tasnádi Edit műfordító, és Pósa Zoltán újságíró. 

 

 „A magyar irodalomtörténet és az egyháztörténet második Balassi-miséje” – így vezette be az ünnepélyt Molnár Pál, a Balassi Bálint-emlékkard kuratóriumának titkára. A rákosszentmihályi Szent Mihály templom teli széksorai előtt a Misztrál együttes és Csörsz Rumen István Tinódi-lantos zeneművész énekelte Balassi Bálint istenes verseit a mise részeként. A különleges, kifejezetten a Bálint nap előestéjére időzített istentiszteletre a kerületből – és távolabbról – föltehetőleg sokan olyanok is elmentek, akik egyébként nem templomjárók. Tavaly a Kassai téri templomban tartottak első alkalommal Balassi-misét, Pajor András plébánossal, az idén Kiss-Rigó László koncelebránsa Urbán Gábor esperes-plébános volt.

 

A rákosszentmihályi mise egyik különlegessége a kardszentelés volt, amit föltehetőleg hosszú évtizedek óta most először tartottak Magyarországon. A két Balassi-szablyát Bálint napján a Balassi-karddal kitüntetendő magyar költőnek és külföldi műfordítónak adják át.

 

 

 

 

 

 

 

A

Balassi, a természet szerelmese

című rajzpályázat – 2008 – kiemeltjei

 

Deák Szabolcs VI. osztályos, Kovászna

Tanára: Máthé Réka

 

Gulyás Levente, VI. osztályos, Budapest

Néri Szent Fülöp Katolikus Iskola

Tanára: Simonyiné Zentai Mária

 

 

 

Európai irodalmi kardünnep Budán

 

Budapest egyik legjelentősebb kulturális eseménye, a Balassi Bálint-emlékkard átadása az idén tizenkettedszer került sorra Bálint napján a budai Gellért szállóban. A mintegy kétszáz fős közönség előtt érsek, nagykövet, és irodalmárok sora köszöntötte a költőket.

 

 

 

 

Serfőző Simon, a 2008. évi Balassi-kardos poéta

 

 

 

Jurij Guszev Balassi-kardos műfordító

 

 

 

Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet

 



Simon Attila herendi vezérigazgató

 

 

 




Buda Ferenc Balassi-kardos, Kossuth-díjas költő laudál



 

Schramek Géza színművész

 

 

 



Dinnyés József Balassi-emlékérmes dalnok

 



 

Szarka Gyula, a Ghymes együttes vezetője


 

Balassi-érmek Bálint nap előestéjén

 

„Reneszánsz irodalmi kincsünk európai fénybe állításáért, a költő alakjának az új nemzedékek elé magasításáért” tizenketten vettek át Balassi-emlékérmet a Bálint nap előestéjén, szerdán este a zuglói Szentlélek-temlomban. A budapesti magyar irodalombarátok Balassi-misén vettek részt, az istentiszteletet Pajor András plébános celebrálta. A zenei hátteret a Misztrál együttes szolgáltatta, a zenekar 2004-ben kiadott Mezőn széllel járók című nagylemezéről az istenes versek csendültek fel. Énekelt Kobzos Kiss Tamás Tinódi-lantos énekművész is: egyebek között Nagy Gáspár híres Balassi-versét adta elő a mintegy háromszáz hívő előtt.

A Balassi-mise végén a Reneszánsz Emléktestület nevében nyújtotta át a Balassi-emlékérmeket azok alkotója, Rieger Tibor M. S. mester-díjas szobrászművész.

 

 


Bronz medált kaptak az európai irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard kuratóriumának alapító tagjai:
Makovecz Imre építész, elnök; Lőcsei Gabriella hírlapíró, Molnár Pál újságíró, Rubovszky András idegenforgalmi szakember, Zelnik József író; valamint Puszt Tibor filmrendező, a Kardtársak című Balassi-film társalkotója, Vincze László papírmerítő mester, Bakos István művészettörténész, Dinnyés József daltulajdonos és a Misztrál együttes.
A Reneszánsz Emléktestület tagja volt a reneszánsz évben
Kő Pál, Mihály Gábor, Fricz Tamás, Kuncz László, Pakucs János, Vennes Aranka, Ámon Antal, Szalai Attila, Járosi Márton, Lantos Szabó István, Kurucz Sándor, Rieger Tibor.



 

I. Balassi-serleg

Nyílt baranta szabadvívó verseny

Bálint napján, február 14-én

 

 Először a baranta történetében női és férfi vegyes verseny kerül sorra a Jász utcai harcművészeti központban. A verseny nyílt jellegű. A baranta itthoni képviselői mellett erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai és egyéb magyar közösségek baranta egyesülete, és hagyományőrző csapatok tagjai is részt vesznek.

 

 

 

A teljes Balassi-életmű orosz nyelven

 

A BiblioGlobusban, Moszkva legnépszerűbb könyváruházában, azon belül az Irodalmi Kávéházban bemutatták Balassi Bálint teljes költői életművét orosz kiadásban. Az Orosz Tudományos Akadémia „Nauka” kiadójának rendkívül rangos „Irodalmi emlékek” című sorozatában megjelent mű a legelső olyan idegen nyelven, sőt világnyelven megjelent fordításkötet, amelyben a teljes Balassi költői életmű napvilágot látott.

 

 

A Balassi-könyv címlapja

 

A kötet bemutatóját 2007 áprilisában tartották Moszkvában. Az ünnepélyen jeles orosz műfordítók mutatták be. Az est előtt a vendégek megkoszorúzták a könyvtár Világkultúra Parkjában található József Attila-szobrot.

 

Még április 11-én a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központban nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött. Balassiról és a reneszánsz koráról tartottak előadásokat, ez egyben már „előhang” volt a jövőre induló Reneszánsz-évhez: a nyitóelőadásokat Mihajlov akadémikus, Marie-Lucie Demonet professzorasszony, a Tours-i Reneszánsz Intézet főigazgatója tartotta; felszólalt Jankovics József, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese.

 

A tanácskozáson három téma volt a „hármas fordítás” problémája – nevezetesen a régi kultúrából a mai kultúrába, az egyik nyelvről a másikra, végezetül az egyik nemzeti civilizációból a másik nemzeti civilizációba való átültetés kérdése. Ez utóbbi nehézség vitájában részt vett Armando Nuzzo Balassi-emlékkardos költő, Balassi olasz fordítója, és Jurij Guszev, az orosz Balassi-kötet összeállítója is.

 

Balassi neve nem ismeretlen az orosz művelődési körökben: a nemrég hazakerült sárospataki könyvgyűjtemény kapcsán sok kutató találkozott életművével. A „Füveskönyv” egyike volt a Putyin elnök által 2006 tavaszán visszaadott felbecsülhetetlen értékű köteteknek. A református egyház és a magyar kultúra e kincseinek hazakerülését nagymértékben elősegítette a Rudomino Könyvtár főigazgatója, Jekatyerina Genyijeva, akinek kezdeményezésére a „Sárospatak-folyamat” immár modellértékű európai-orosz művelődési kooperációvá bővül. A Nyizsnyij Novgorodi Területi Könyvtárban tartották – a nemzetközi joggal ellentétesen – négy évtizeden keresztül a sárospataki a könyveket.

 

 

Irodalmi ünnep a magyarok fővárosában

 

 

Csokits János és a török Dursun Ayan a 2007. évi díjátadáson

Balassi Bálint-emlékkard Kuratórium ● Molnár Pál kuratóriumi tikár ● Budapest

Ágh István sudarasodása

 

Entázis, avagy sudarasodás az archaikus dór oszlopok jellemzője volt, az a költői építészeti lelemény, hogy az oszlopok talpától a tetejéig nem párhuzamos volt az oldala, vagy egyszerűen egyenesen keskenyedett volna a tetejéig, hanem enyhén ívelten úgy keskenyedett, hogy az oszlop a törzse közepén kicsit vastagodott. Ezzel az optikai trükkel, azt érték el, hogy az oszlop ne keltse az elvékonyodás és a gyengeség látszatát. Sokan kutatták, hogy a sudarasodás ívének kiszerkesztésére milyen bonyolult matematikai képleteket alkalmazhattak. Töménytelen gondolkodás után arra jutottak, hogy az ívet valószínűleg szemmértékkel alakították ki. De milyen szemmértékkel? Olyan szemmértékkel, mint az igazi költészetet. Így azt is mondhatjuk, hogy a költészet a földi létezés sudarasítása mennyei szemmértékkel. Hogy hol lehet ezt tanulni és lehet-e egyáltalán, az nagy kérdés. Az biztos, hogy a beavatás magas foka szükséges hozzá. Olyan, amilyen a Kis-Ázsia nyugati partvidékén lévő Ioniában az úgynevezett dionüszoszi mestereknek volt, akik kikísérletezték a sudarasítást az építészetben és a költészetben egyaránt. Nekik köszönhetjük a homéroszi eposzokat, a korai elégikus költészetet és a jambikus verseket is. A dionüszoszi mestereknek, akiknek misztérium-vallása a beavatottaknak feltárta azt a szemmértéket, amivel egyszerre tisztán és a helyén lehet látni az embereket és az isteneket. Évezredekkel később ilyen dionüszoszi mester volt Balassi Bálint. Csak nálunk a kard sudarasodott és a szerelmes istenszerető költészet. Ahol egy nemzet kerül keresztre ott egy férfinek, ha férfi két biztos fegyvere van: a kard és a költészet. Minden igazi magyar költő ezzel a sorssal van áldva-verve. Nem véletlenül mondja minden diktatúra az esztétikai álkánon diktatúrája is, hogy az irodalom ne politizáljon. Ez a mondat álságos lefegyverzési szándék. Balassitól Ágh Istvánig ezt tudja minden magyar költő, és vállalja a magyar sors patibulumát, kereszt-kalodáját. Ez a szegény nyavalyatörős ország addig marad életben, amíg működik a kard és a dal szövetsége.

Ma Bálint nap van. Na nem az a rózsaszín, cukros Valentine, hanem Balassi Bálint napja. Ez a tavaszvárás napja. Csöppentsünk három csepp szenteltvizet a borba és emeljük poharunkat Ágh Istvánra, de előbb, mivel ma Balassi kardünnep is van, a király, a visszatérő, a köztünk rejtőzködő, emelje a kardot, a négy világtáj felé vágjon vele. Van-e nagyobb tisztelet, mint amikor valakinek karddal tisztelegnek. Mert Balassi Bálint általunk és velünk együtt tiszteleg Ágh Istvánnak.

Tudjuk, brong a kard és szól a kardal a mai napon a teremtés egyetlen üdvösséghozója megtestesülésének és a hétszeres égnek a 2010-ik évében.

 

Zelnik József

 

 

View the big picture

14. February

February 14th is not only a day for lovers to celebrate – it is also the name day of those named “Bálint”, the Hungarian equivalent of the English Valentine.
Hotel Gellért has, for the past 12 years, been the venue of the awarding ceremony of a prize called the Balassi Sword. The prize – named after Bálint Balassi, the most outstanding literary figure in Hungarian lyric poetry – was established by journalist
 Pál Molnár and is awarded every year to a Hungarian poet and a non-Hungarian translator of Hungarian literary works. As it is, ceremonially speaking, Tamás Szabó, Chaplain-General to the Hungarian Armed Forces (formerly Gáspár Ladocsi) who is in charge of the ceremony where Hungarian poets are awarded the Sword, and representatives of the Budapest Guard-of-Honour Regiment      are also to attend the ceremony with the authorization of the Minister of Defence to that effect, so this literary event has become part of the European military tradition.
The Sword will be handed over to the foreign translator by Imre Makovecz .
The actual sword is an object shaped after an original sabre used by warriors in 16th century Border Castles – the work of sword-smith József Fazekas, while the honorary diplomas have been prepared by printer László Vincze, a resident of Szentendre.
Another object of exceptional character has, these past years, been added to the list of awards: a statuette of Balassi – designed specially for the occasion by the
Herend Porcelain Manufactory, a household name for fans of luxury porcelain items worldwide – which was handed over this year by CEO Attila Simon to Simon Serfőző and Juri Gusev, awardees of this year's prize. We believe that Hungarian poetry is something to be proud of and we feel honoured to be part of that remarkable event celebrating the achievements of the 'Balassis of our age'.
The Herend Porcelain Manufactory is also a proud and committed supporter of Hungarian culture, one that participates at the awarding ceremony of a prize named after the first classic figure of Hungarian literature.
February 14th is, of course, also a day to celebrate Bálint Balassi’s name day.