Móron lesz az idei Balassi-kard borseregszemle

A XVIII. Móri Szent György heti vigasságok részeként a Vértes és a Bakony között elhelyezkedő városban tartják – április 22-én – az idei Balassi-kard borseregszemlét. A borvidékről borvidékre, borfajtáról borfajtára vándorló versenyen ebben az évben az Ezerjók vetélkednek. 

Móri borseregszemle plakát

Az MTI jelentése a XX. kardátadásról

Budapest, 2016. február 14., vasárnap. Agócs Sándor költő és Harada Kijomi japán műfordítónő vehette át vasárnap Budapesten a Balassi Bálint-emlékkardot. Az irodalmi díjat minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja.
“A költészet helyzete ma sem rózsás, de a versíró kezében mindig ott van a szó feletti hatalom. Amikor a történelem során a vezető politikusokra nem lehetett számítani, mindig a költők léptek előre, és kardot is ragadtak, ha kellett” – fogalmazott a díjátadón Agócs Sándor. Mint mondta, a versírás mellett a könyvkiadás is igazi költészet számára.
Agócs Sándor Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspöktől vette át az emlékkardot, a díjazott munkásságát Döbrentei Kornél költő méltatta a ceremónián. “Megalkuvás nélkül képviseli meggyőződését, köteteiben ott a tanúságtétel, olyan korszakokban is, amikor az arctalan valakik, a szekértáborok rafinált kiötlői azt sugallják, magyarnak lenni szégyen. Hát nem az” – hangsúlyozta Döbrentei Kornél.
Harada Kijomi, aki 2001-ben tanulmányi ösztöndíjat kapott az ELTE-re, magyarul szólt az ünnepségen résztvevőkhöz,Balassi Bálint Kit egy szép leány nevével szerzett című versét pedig saját fordításában japánul szavalta el.
“Akkor találkoztam a magyar irodalommal, amikor Ady Endre Párizsban járt az ősz című versét meghallottam, elvarázsolt a költemény különleges zeneisége. Hatására kezdtem Japánban magyarul tanulni, később jött az életembe József Attila. A versfordítás számomra utazás egy csodálatos világba, és amikor meglátogatom azokat a helyeket, ahol Ady és József Attila élt, bennem is él ez a misztikus világ” – mondta Harada Kijomi, aki Zettwitz Sándor üzletembertől, az egyik támogató cég igazgatójától vette át az emlékkardot.
A japán alkotó tevékenységét Vihar Judit, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke méltatta az ünnepségen. Kiemelte: Harada Kijomi a költemények látszó és láthatatlan szépségét sajátos művészetével, a tudós precizitásával alkotja újra japán nyelven.
A Herendi Porcelánmanufaktúra Balassi-szoborral jutalmazta a két kitüntetett művészt.
Agócs Sándor 1957-ben Jánoshalmán született. Költő, író, szerkesztő, kritikus, bibliográfus. Kecskeméten él. Verses kötetei mellett – Forgatott idő (1990), Háttér (1995) Ördöglakat a számon (2010) – költőkről írt bibliográfiát, s megalkotta a Fiatal Írók József Attila Körének lexikonját (1985). Az utóbbi évtizedekben az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. ügyvezető igazgatójaként és felelős szerkesztőjeként tevékenykedik.
Harada Kijomi eddig két fordításkötetet jelentetett meg Japánban a Micsitani Kiadó könyveként. 2006-ban Ady Endre Új versek című kötete került a japán könyvesboltokba, tavaly ősszel József Attila-fordításkötettel jelentkezett.
Az ünnepségen Agócs Sándor néhány versét Kubik Anna Kossuth-díjas színművész szavalta el, a Misztrál együttes egy megzenésített Balassi-, valamint egy Ady-verset adott elő, és közreműködött a Törökbálinti Cantabile Kórus is.
Az idén huszadik alkalommal odaítélt irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot Molnár Pál újságíró alapította, és eddig 37 költő és műfordító vehette át. A Balassi-kard egy végvári szablya, amelyet a bonyhádi Fazekas József fegyvermester kovácsolt.

Ősbemutató a XX. kardátadáson

Misztrál 1

A Misztrál együttes Balassi Bálint 65. versét adta elő a Gellért szállóban, zeneszerző: Török Máté

Balassi-verset fordítottak japánra

Budapest, 2015. augusztus 31., hétfő (MTI) – Anyanyelvére ültette át Balassi Bálint Kit egy szép leány nevével szerzett című versét Harada Kijomi japán műfordítónő – közölte az MTI-vel Molnár Pál, a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díj alapítója, aki felkérte a japán irodalmárt a munkára.

“Balassi Bálint művei muzikálisak, elegánsak és kifinomult stílusúak.  Egyrészt a reneszánsz ember és a mai ember érzéseinek a találkozó pontját, másrészt a japán nyelvben levő valamilyen zeneiséget keresve törekedtem fordítani a verset” – fogalmazott a japán művész Molnár Pál MTI-hez eljuttatott közleménye szerint.
Harada Kijomi szerint Balassi költeményében “a szülőföld szép tájképét” és a messzi szerelmes iránti szerelmet rajzolta meg.
A vers felidézi számára József Attila Ódáját is. “Igazán elvarázsol engem az az érdekes és titkos kapcsolat, amely a két költő között megtalálható, a hagyomány folytatása ez a magyar irodalomban” – írta.
Harada Kijomi 2006-ban jelentette meg Ady Endre Új versek című kötetét a Michitani Kiadónál. Jelenleg – ugyanezen kiadó számára – József Attila-versek fordításán dolgozik.

Balassi vers japánul 11

Balassi vers japánul 2

gbm \ pmg

MTI 2015. augusztus 31., hétfő 16:03

BORSEREGSZEMLE – ÉRSEKKERT

Borseregszemle 2015 díjalapító 300x200

Molnár Pál újságíró, a Balassi Bálint-emlékkard alapítója az érsekkerti főszínpadon

Tarsoly József hegybíró a győztes Egri Csillag bort elemezte a közönség előtt

Tarsoly József hegybíró a győztes Egri Csillag bort elemezte a közönség előtt

Borseregszemle 2015 kóstolás 300x223

Kóstolás a Tábornokházban: Vincze László, Mihály Gábor és Nanovfszky György

Borseregszemle 2015 közönség 300x224

Tarsoly József hegybíró a győztes Egri Csillag bort elemezte a közönség előtt

BALASSI-KARD BORSEREGSZEMLE AZ EGRI BIKAVÉR ÜNNEPEN

Ismét Egerbe érkezik a Balassi-kard borseregszemle, amelyen az Egri Csillag borok közül választják ki a legjobbat. A seregszemlének a XIX. Egri Bikavér Ünnep ad otthont.

A XI. alkalommal kerül sor a Balassi-kard borseregszemlére. A férfias fajták versenye borfajtáról borfajtára, borvidékről borvidékre vándorol. Az esemény 2006-ban már járt Egerben: akkor a bikavérek versenyeztek és Dula Bencéé lett a Balassi-kard. Most az Egri Csillagok vetélkednek a Balassi Kard Egri Csillag címért.

2dbf7eec6b5bb335af583f820a2e6926

A borseregszemle a Molnár Pál újságíró által alapított nemzetközi irodalmi díjhoz, a Balassi Bálint-emlékkardhoz kapcsolódik. Jövőre a huszadik alkalommal adják át Bálint napján a Gellért szállóban az elismerést egy magyar költőnek és egy külföldi műfordítónak. Ezt a jubileumi alkalmat színezi majd borajándékként a bajnok Egri Csillag.

Hangversenyplakát 2015 jó

Lovagkereszt Molnár Pálnak, az alapítónak

“Magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült: MOLNÁR PÁL, újságíró, a Kossuth Rádió volt vezető szerkesztője” – adta hírül a kormányzati honlap.

Az oklevélre írt szöveg szerint: “a magyar és európai újságírás érdekében több elismert civil szervezet aktív közreműködőjeként végzett fáradhatatlan munkájáért” részesült a kitüntetésben március 13-án.

Az elismerést a Vigadó dísztermében Balog Zoltán erőforrás-miniszter nyújtotta át.

Molnár Pál lovagkeresztet vesz át 300x200

Magyar és oszét líra a Balassi-kard fényében

Ez magyar sikertörténet, hiszen tizenkilenc év alatt nulla forint állami támogatással létrejött egy magyar gyökerű nemzetközi irodalmi díj, amelyet Európán kívül Ázsiában, Amerikában és Afrikában is számosan tisztelnek –fogalmazott a Balassi Bálint-emlékkard alapítója, Molnár Pál újságíró a XIX. kardátadás előtt Budapesten a Kossuth rádiónak nyilatkozva.

A két szablyát az idén Kiss Anna babérkoszorús költő és Muzafer Dzaszohov oszét műfordító vehette át a ceremóniának kezdettel helyet adó budai Gellért szállodában Bálint napján.

Kiss Anna már akkor posztmodern volt, amikor ezt a jelzőt még meg sem alkották – fogalmazott laudációjában Csontos János költő.

Kiss Anna megcsókolta Balassi szablyáját

Kiss Anna megcsókolta Balassi szablyáját

Dzaszohov – oszét nyelven leírt nevén Dzaszohti Muzafer – műfordítót Kovács J. Béla irodalomtörténész méltatta. Mint elmondta: A kortársakról és a harcok hőseiről szóló versei közül több dalszöveg is lett, mert annyira közel állnak a népköltészet formavilágához.

Muzafer Dzaszohov a végvári karddal

Muzafer Dzaszohov a végvári karddal

A kardokat Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök és Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a magyar és az oszét kiválóságnak.

Hagyományosan zenei ősbemutatót is tartottak: Balassi különleges szavait felhasználva Bánkövi Gyula zeneszerző alkotott kórusművet, ezt a Törökbálinti Cantabile Kórus mutatta be Vékey Mariann vezényletével.

Balassi Végek dicsérete című versét a Bécsi Magyar Iskola diákja, Grubauer Evelin szavalta el a mintegy 170 fős közönségnek a Gellért híres gobelintermében.

A herendi Balassi-szobor mellett hatputtonyos aszút is kaptak a poéták: a X. Balassi-kard borseregszemle győztese, Bai Edi, a Dereszla Pincészet főborásza nyújtotta át a borajándékot.

A ceremóniát levezető Molnár Pál díjalapító zárásként felidézte, hogy többek közt orosz, mongol, finn, portugál, amerikai, kongói műfordító is átvehette már Balassi szablyáját, így a magyar gyökerű nemzetközi irodalmi díj négy kontinensen ad kedvet Balassi fordításához az irodalmároknak.

A díj alapítója: Molnár Pál

A díj alapítója: Molnár Pál

A 2015. évi kardátadás összefoglalója a köztelevízióban

A Dereszla irodalmi aszúsikere

Versenynyertes borral szerepelt nemzetközi költői rendezvényen a Dereszla Pincészet. A tavalyi, X. Balassi-kard borseregszemlén győztesnek bizonyult hatputtonyos aszú volt az idei Balassi Bálint-emlékkard átadási ünnepén a borajándék.

Kiss Anna babérkoszorús költőnek és Muzafer Dzaszohov oszét műfordítónak a Dereszla főborásza, Bai Edit nyújthatta át a Hegyalja kincsét a Gellért szállóban, mintegy százhetven fős közönség előtt. A neves szakember azt kérte a poétáktól, hogy az egyik palackot most, a közeljövőben fogyasszák el, a másikat pedig később, akár évtizedek múlva: az aszú akkor is megcsillogtatja majd értékét.

A borajándék átadása előtt az ünnepséget levezető Molnár Pál díjalapító kiemelte, hogy a tavalyi, jubileumi Balassi-kard borseregszemlét a legrangosabb magyar borvidéken, Tokaj-Hegyalján tartották, és a legkiválóbb és leghíresebb magyar bort, a hatputtonyos aszút versenyeztették. Mint emlékezetes: nyolc hegyközség választotta ki két-két legjobb aszúját a költői borversenyre tavaly szeptemberben.

A tévékamerák előtt, vakuk fényében történt aszúátadás a magyar irodalmi és üzleti élet kiválóságainak, valamint az oszét és orosz kultúrdiplomácia képviselőinek körében is színezte a legjobb magyar bor hírét, nevét.

Balassi-2015--24

Balassi-2015--25

Balassi-2015--26

Kép: Dormán László,

www.balassi.eu

Balassi_plakat-web-RGB

Kihívás volt a Balassi-kard pályázata

Nagy Dániel a mai kor emberéhez akart szólni

Vonzott a kihívás – fogalmazott a 2015-ös Balassi-kard plakátpályázat győztese, Nagy Dániel. A

29 éves művész a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem grafika szakirányán diplomázott 2010-ben, tervezőgrafikusként dolgozik egy reklámügynökségnél, főként arculattervezéssel és kiadványtervezéssel foglalkozik. https://www.behance.net/Daniel_Nagy Fontos számára az, hogy változatos tervezői munkát végez, így munka mellett szívesen vesz részt olyan grafikai pályázatokon, amelyek szellemisége a személyiségéhez és ismereteihez is hozzáadnak.
– Miért érezte fontosnak, hogy egy, a XVI. századra visszanyúló európai hagyományhoz plakáttal kapcsolódjon?
Szeretek plakátot készíteni, vonzott a kihívás, hogyan lehet a fesztivált olyan módon vizuálisan megfogalmazni, hogy az illeszkedjen a tartalomhoz és egyben a mai kor képi környezetéhez is. Ezzel együtt kíváncsi voltam arra is, hogy a pályázatra beküldött összes terv közül melyik javaslat vált ki tetszést a szervezők részéről, hiszen a végleges terv felvállalásával arcot ad a fesztiválnak a szervezés, tehát önmagát is definiálja egy bizonyos mértékig.
– A négy és fél évszázaddal ezelőtti irodalmi tartalom hogyan hozható képi kapcsolatba a mai ízlésvilágnak megfelelően?
Úgy gondolom, hogy nem feltétlenül kell formailag visszanyúlni, hiszem, hogy a mai kor emberének a mai kor nyelvén érdemes közölni. Mindenképpen kerülni akartam a felidéző, megelevenítő képi megfogalmazást.
– Szerencsések vagyunk-e mi, magyarok, hogy egy középkori irodalmi nagyságunk is pezsgésbe hozhatja az európai életérzés ünnepét? 
Azt gondolom, hogy egy sikeres fesztiválhoz nem elegendő egy jól csengő név. Ennél sokkal több szükséges ahhoz, hogy egy fesztivál szélesebb körben embereket mozgasson meg. Az persze szerencsésnek mondható, hogy van olyan középkori irodalmi nagyságunk, akinek a nevét viselheti a fesztivál.
– Fontos-e, hogy határon túli magyar közösségek – Kismartontól Székelyudvarhelyig, Londontól Isztambulig – bekapcsolódjanak a X. Bálint napi Balassi-fesztiválba?

Igen, mindenképpen fontosnak tartom, hogy globalizált világban a határon túl élő magyaroknak is lehetőségük legyen a fesztiválba bekapcsolódni, mely által őrizni és megélni tudják a magyarságukat.

Vásárhelyen szentelte meg a megyéspüspök a Balassi-kardokat

promenad.hu január 26-ai tudósítása szerint: Hétfő délután a vásárhelyi Szentháromság Templomban áldotta meg dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök azt a két Balassi-kardot, amelyet a költő névnapján, február 14-én, a fővárosban két kiváló költőnek ad elismerésül a kardok jelképezte díjat létrehozó alapítvány.

– A Balassi-kard az európaiságról szól, hiszen a XVI. században volt egy olyan költőnk, Balassi Bálint, aki jó néhány nyelv mellett az ellenség nyelvét, a törököt is megtanulta, sőt még török verseket is fordított magyar nyelvre – nyilatkozta a Balassi-kard nemzetközi irodalmi díj alapítója, Molnár Pál. A rendszerváltás után azt tapasztalta, hogy a művészeti díjak odaítéléséről ugyanazok a személyek, ugyanannak a szemléletnek a képviselői döntenek, mint 1989 előtt, ezért döntött egy igazi, új, európai szellemiségű díj létrehozása mellett. – A díj létrehozása idején, 1997-ben – idézte fel az alapító – az ország a Horn-Kuncze csoport nyomása alatt állt, míg a fővárosban a szellemi élet is elnyomást tapasztalhatott meg, így ez a díj frissítést hozott e területen.

A Balassi-kardot azok a költők kaphatják, akik a száz legjobb európai közé tartoznak, s bár ennek empirikus mérése nem könnyű, mindenképp a legjobb poéták díja ez az elismerés. Magát a díszkardot a bonyhádi kardkovácsmester, Fazekas József készíti műhelyében 19 éve, valódi, borotvaélesre fent, végvári szablyák, amelyek hű másolatai a Balassi Menyhért sírjában fellelt, és most a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő harci eszköznek. Azonban minden átadás előtt a kardok szentelésen esnek át, ilyen ceremóniára már az ország több városában sor került az elmúlt közel két évtized alatt, több alkalommal a fővárosban, majd Esztergomban és Gyulán is sor került szentelésre, de egy alkalommal Bécsben, a Stephansdomban, azaz a Szent István Székesegyházban, két püspök és kilencszáz bécsi magyar jelenlétében került sor a szakrális eseményre.

A kardokat megáldó dr. Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád megyés püspöke már több mint fél évtizede rendszeres résztvevője a kardok szentelésének és ünnepélyes átadásának. Mint elmondta, Hódmezővásárhely a kultúra és a művészetek fellegvára, így kézenfekvő volt az idei helyszín kiválasztása. A püspök szentbeszédében szólt arról is, hogy a kard, mint szimbólum, több helyen is felbukkan a Szentírásban. A kard Isten szavához hasonlatos, míg a művészek olyan elkötelezett emberek, azaz apostolai saját területüknek, akik az igazságot, az értéket keresik, és azt közvetíteni kívánják a többi ember felé.

A hétfő esti mise keretében áldotta meg a püspök a két szablyát, amelyek ezután visszakerülnek Budapestre, hogy február 14-én, Bálint napján Budán átadásra kerüljenek az idei két díjazott részére. Az egyik díjazott Kiss Anna József Attila-díjas költőnő, míg a másik elismerésre váró alkotó egy oszét műfordító, Muzafer Dzaszohov, aki számos magyar költeményt, közöttük Balassi verseit is oszétra, a jászok rokonainak nyelvére fordította.

A vásárhelyi Szentháromság Templomban megrendezett misén a vásárhelyi Fandante Kamarakórus énekesei mellett a nemzetközi ismertséget magának tudó Misztrál együttes muzsikusai is közreműködtek – írta a promenad.hu.

Átadták a Balassi-kard borseregszemle okleveleit

Tokaji aszú nap elnevezéssel hagyományindító rendezvényt tartottak Tokajban november 27-én. A volt zsinagóga termében lezajlott rendezvényen nyújtották át az idei – tízedik – Balassi-kard borseregszemle okleveleit, a versenyt szeptember 6-án Mádon bonyolították le, ezen a nyolc hegyaljai hegyközség két-két bora, azaz tizenhat féle hatputtonyos aszú szerepelt.

A győztesnek, Bai Editnek, a Dereszla Pincészet főborászának Molnár Pál, a nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard alapítója nyújtotta át az oklevelet; a Dereszla birtokigazgatójának, Kalocsai Lászlónak Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség alapítója adta át a győztes üzemnek járó diplomát a tokaji rendezvényen.

Az aszú napján szakemberek és újságírók tizenegy féle ötputtonyos aszút kóstoltak meg, a 2000-től kezdve mért évjáratonként egyet-egyet, elemezve a magyar csúcsbor titokzatos erényeit; majd különleges ételek és a velük párosítható aszúk összeállítását taglalták.

A Tokaji aszú nap évről évre történő megrendezésével a helyi hegyközségek azt szeretnék elérni, hogy minél több magyar család tokaji aszúval tegye nemesebbé, fölemelőbbé a karácsonyi ünnepi vacsorát szerte a Kárpát-medencében.

Forrás: http://www.balassi.eu/fejlemenyek/

Kiss Anna kapja a XIX. alkalommal Balassi-kardot

A Balassi Bálint-emlékkardot 2015-ben – a XIX. alkalommal – Kiss Anna József Attila-díjas költő veheti át. A kuratórium hétfőn este Budapesten meghozott döntéséről Molnár Pál, az irodalmi díj alapítója tájékoztatta a sajtót. A költőnő örömmel fogadta a hírt.

A külföldi műfordítónak adandó Balassi-kardról már korábban született döntés, eszerint az oszét – Vlagyikavkázban élő – Muzafer Dzaszohov irodalmár veheti át a magyar kitüntetést a jövő év februárjában Budapesten.

www.balassi.eu

20141128_mierthiszek_bemutato2

Dereszla-aszú nyerte a X. Balassi-kard borseregszemlét

Egy csapásra a hazai sztárborászok közé emelkedett a Dereszla Pincészet vezető szakembere: Bai Edit. A bodrogkeresztúri, nagy történelmi múltú üzem főborászának 2006-os hatputtonyos aszúja nyerte a jubileumi, X. Balassi-kard borseregszemlét.

A férfias fajták versenyét: a Balassi-kard borseregszemlét ebben az évben Mád rendezhette meg. A hegyaljai településen szeptember 6-án tizenhat féle hatputtonyos aszú – a nyolc Tokaj-hegyaljai hegyközség két-két, a versenyre kiválasztott különlegessége – közül választhatta ki vakkóstolással a győztest a testület.

A borválasztó szék elnöki tisztét az idei év tokaji borásza, Mészáros László, a mezőzombori Disznókő birtokigazgatója töltötte be. Mellette Varkoly István, a tarcali Degenfeld Szőlőbirtok szőlészeti vezetője, a szerencsi Árpád-hegy Pince gazdája, továbbá DemeterErvin,Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott, a borversenynek helyet adó Demetervin Pincészet tulajdonosa, valamint Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, Bod Péter Ákosközgazdász professzor, Vincze László, a Vinczemill Papírmerítő és Könyvkötő Műhely alapító-tulajdonosa, és Molnár Pál újságíró, a Balassi Bálint-emlékkard nemzetközi irodalmi díj alapítója vett részt a döntéshozatalban.

A háromkörös kóstolás után, szigorú szempontok alapján történt mérlegeléssel a testület a Dereszla Pincészet 2006-os hatputtonyos aszúját találta a kiválók között legkiválóbbnak.  Az eredményt egy helyi borrendezvényen jelentették be. A bajnok bor alkotója, Bai Edit, a Dereszla Pincészet főborásza a hír vétele után elmondta: a 2006-os hatputtonyos aszút különösen jónak értékelte, s boldog, hogy szakmai megítélését most testület is megerősítette.

Balassi-kard Borseregszemle eddig a Balaton-felvidéken, Egerben, Villányban, Badacsonyban, Balatonfüreden, Tokajban, Szekszárdon, Sopronban, Izsákon került sorra, e helyeken a Fõbor, a bikavér, a kékoportó, a kéknyelű, a rizling, a furmint, a kadarka, a kékfrankos és az arany sárfehér versenyzett. A bajnokborászok: Tóth Sándor, Dula Bence, Szende Gábor, Dobosi Dániel, Varga Zoltán, Áts Károly, Heimann Zoltán, Linzer Sámuel és Varga Árpád. A Balassi-karddal díjazott mûfordítók Lisszabonba, Varsóba, Jyväskyläbe,
Prágába, Rómába, Ankarába, Moszkvába, Ulan Batorba, Santa Barbarába, Szófiába, Kinshasába, Párizsba és Tartuba vitték magukkal a magyar bor hírét.

A Mádon megrendezett, X. Balassi-kard borseregszemlén a férfias fajták versenyét az első alkalommal nyerte meg női főborász, így Bai Edit a Balassi-kard Borpáholy első női tagja.

Forrás: www.balassi.eu

Mádi furmintszüret jó

Hegyalján a X. Balassi-kard borseregszemle

Egy hegyaljai település, Mád kapta azt a lehetőséget, hogy megrendezze a X. Balassi-kard borseregszemlét. A férfias fajták versenyén e rangos alkalommal a hatputtonyos aszúk vetélkednek.

A jubileumi borversenyen – szeptember 6-án, szombaton – a Hegyaljáról érkezett tizenhat féle aszú közül vakkóstolással választja ki a bajnokbort a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard küldöttsége és a helyi szakemberek által delegált közös testület.

Az eredményt 14 óra 40 perckor a helyi központban jelenti be a Balassi-kard alapítója, Molnár Pál újságíró. A bejelentés ünnepélyén – Nagy Attila karnagy vezényletével – közreműködik a híres Mádi Községi Kórus.

A győztes bor alkotója részt vehet a XIX. Balassi Bálint-emlékkard átadásán, Bálint napján a budai Gellért szállóban, átadhatja bajnokborát az ekkor kitüntetendő magyar költőnek és külföldi műfordítónak, és a népes nemzetközi közönség előtt néhány percben bemutathatja bajnokborát és borászatát.

Balassi-kard Borseregszemle eddig a Balaton-felvidéken, Egerben, Villányban, Badacsonyban, Balatonfüreden, Tokajban, Szekszárdon, Sopronban, Izsákon került sorra, e helyeken a Főbor, a bikavér, a kékoportó, kéknyelű, a rizling, a furmint, a kadarka, a kékfrankos és az arany sárfehér versenyzett. A bajnokborászok: Tóth Sándor, Dula Bence, Szende Gábor, Dobosi Dániel, Varga Zoltán, Áts Károly, Heimann Zoltán, Linzer Sámuel és Varga Árpád. A Balassi-karddal díjazott műfordítók LisszabonbaVarsóba, Jyväskyläbe,

Prágába, Rómába, Ankarába, Moszkvába, Ulan Batorba, Santa Barbarába, Szófiába, Kinshasába, Párizsba és Tartuba vitték magukkal a magyar bor hírét.

Forrás: http://www.balassi.eu/fejlemenyek/

Mádi kórus

 

Pünkösdi vastaps a Ferences Templomban

Fergeteges sikerrel zajlott a Pünkösdi Balassi-hangverseny a Pesti Ferences Templomban pünkösd vasárnap délutánján. Az istenháza népes közönsége három irodalmi-zenei ősbemutatót is meghallgathatott a koncert színgazdag műsorában.

Bíró László katolikus tábori püspök Balassi Bálint istenes verseiből idézve érzékeltette, hogy a viharos életű költő időről időre megért a Teremtőhöz, sok strófájában kifejezte „ifjúságának vétkét”, verssorokban gyónta meg bűneit. Reisz Pál ferences szerzetes atya a pünkösd szépségére világított rá, és közös imára hívta a híveket. Molnár Pál újságíró, a Balassi Bálint-emlékkard alapítója a vers és a zene egymást nemesítő erejére utalt, és kifejezte, hogy a poéták és a muzsikusok közös alkotása új vonzerőt adhat a pünkösdnek. Elmer István ceremóniamester, az Új Ember főmunkatársa megjelenítette a költői és zenei irányzatok közös értékét, a pünkösd fénybe állítását.

Vékey Mariann énekkara, a Törökbálinti Cantabile Kórus egy Vivaldi- és egy Liszt Ferenc-művel emelte dallamkeretbe a hangversenyt. Róka Szabolcs énekmondó: Balassit lanttal énekelve dicsérte az áldott szép pünkösdöt, doromb énekkel elevenítette meg a csángó tavaszt, majd az első ősbemutatóként a délvidéki Tari István a Tüzes nyelvek című költeményét mutatta be reneszánsz életérzéssel.

A közönség nagy tapssal köszöntötte a templompadból felálló Ágh István Balassi-kardos költőt. Az ő Farsangi pünkösdölés című versét Szűts István zenésítette meg, õ maga kísérte zongorán Bedőcs Imre énekest.

A Misztrál együttes lépett következő műsorrésszel az oltár előtti térbe: a zenekar Balassi Széllel tündökleni kezdetű versével hevítette a pünkösdi hangulatot. Ezt a költeményt már korábban megzenésítette Tóbisz Tinelli Tamás. Egy Babits-vers következett: Csak egy kis méhe, zeneszerző Török Máté; majd ősbemutatóként Kiss Benedek Pünkösd havában című poémáját, amelyet Heinczinger Miklós zenésített meg, mutatta be a zenekar.

A templom falai között szokatlanul: a zeneszámok elhangzása után többször harsant fel vastaps, sőt az énekek között elhangzó köszöntéseket is tapssal jutalmazta a közönség, amelyben hívők és nem hívők egyaránt helyet foglaltak.

Forrás: http://www.balassi.eu/fejlemenyek/

Szellemi kulturális örökség

Magyar irodalomkedvelők, európai műfordítók, a borkultúra hívei, a lovak, a természet, a verseny szerelmesei, az istenes költészet hívei, a zene, a tánc kedvelői ünneplik a költőt, a költészetet.

Immár európai hagyomány 1997 óta február 14-én, Budán a Balassi Bálint-emlékkard átadása egy élvonalbeli magyar költőnek, és egy neves külföldi - idegen anyanyelvű - műfordítónak.

Kap a két kitüntetett költő herendi Balassi-szobrot, az előző évi Balassi-kard borseregszemlén kiválasztott csúcsbort. Sor kerül egy zenei ősbemutatóra, amelyen egy Balassihoz kapcsolódó zeneszerzeményt mutatnak be neves előadók. Díszoklevelet kapnak a kitüntetettek, és átveszik a Balassi Bálint-emlékkardot: a kortárs mester által a XVI. századi végvári fegyver mintájára kovácsolt szablyát. Az eseményhez országszerte a Bálint napi Balassi-fesztivál kapcsolódik.

Az eddig hatszor megrendezett fesztivál az európai életérzés ünnepe is lett.

© 2024 Balassi Kard Művészeti Alapítvány. Minden jog fenntartva